Reméljük az itt eltöltött idő hasznos lesz számodra. Célunk, hogy oldalunk találkozási pont legyen, nem csak velünk, hanem elsősorban a megváltó Jézus Krisztussal. Azzal aki új életet szeretne neked ajándékozni.
Tartalmas időtöltést kívánunk!
Jel 9,13-21
Kiemelt igevers (20-21): A többi ember pedig, akiket nem öltek meg ezek a csapások, nem tértek meg kezük alkotásaitól, hanem imádták az ördögöket és a bálványokat, amelyeket aranyból és ezüstből, rézből, kőből meg fából készítettek, és amelyek sem látni, sem hallani, sem járni nem tudnak; és nem tértek meg gyilkosságaikból, varázslásaikból, paráználkodásaikból és lopásaikból sem.” (20-21.v.)
Az Eufrátesznél megkötött négy angyal a keleti birodalmak (Asszíria, Babilon) jelképes örökségét jelenti, ők Isten nem isteni hírnökei. Megkötésük-eloldásuk egészében a bűnáldozati oltártól támadó hangtól függ. Ők Isten népének is Istentől rendelt ellenségei, hogy népe hallja az oltártól csendülő Hangot és ne a harsona-hangtól rettegjen, bár a kétszázmilliós sereg számszerűsége az ítélet megsemmisítő teljességét fejezi ki. A harsonák halált hozó elemei: tűz, füst, kén az Úr ítélő megjelenéseire utalnak (Szodoma, Sínai), ez Isten közvetlen ítélő tette, nem csupán természeti vagy politikai katasztrófa. A záró versek a drámai csúcspont: a harsonák elsődleges célja nem a megsemmisítés, hanem megtérésre való felszólítás. Az, hogy ez a felszólítás nem talál meghallgatásra, igazolja a bűnről szóló tanítás komolyságát: az emberi szív hajthatatlan Istenével és ítéletével szemben. Pedig Ő a megkeményedés eszközeként engedi meg azok számára, akik elutasítják kegyelme evangéliumát.
Ajánlott igeszakasz: Zsolt 115, 1-12
Jel 9,1-12
„Királyuk az alvilág angyala volt, neve héberül Abaddón, a görögben pedig az Apollüón, vagyis a Pusztító nevet viseli.”(11.v.)
A pecsétek–harsonák–kelyhek sorozatban a trombiták a démonikus valóság láthatóvá tételét hangsúlyozzák. Kegyelem, ha láthatóvá tétetik a rejtőző gonosz. A lehullott csillag egy személy, nem természeti jelenség. Neki adatott: még a Sátán és démonai sem autonóm módon cselekszenek, hanem Isten szuverén engedélyével. A öt hónap időkorlátja és az a tény, hogy csak az Isten pecsétjét nem hordozókat bánthatják jelzi, hogy az ítélet célzott és korlátozott, nem kaotikus, hanem Isten terve szerint pontosan mért. Halált keresnek, de nem találnak: ez nem pusztán fizikai kín, hanem a bűn belső törvénye – a halál sem menekülés, hanem az örök ítélet előszobája. A sáskák a démoni erők hatalmának szimbolikus megjelenítése: emberéhez hasonló értelmi ravaszság, ragadozó pusztítás. Apollüón nem a Sátán egyik neve, hanem egy különálló démonfejedelem, aki a mélység angyali seregei felett uralkodik. Ha a Sátán maga lenne az 1.versbeli csillag is – és Apollüón is, akkor önmaga királyaként lenne ábrázolva, ami ellentmond a fejezet belső logikájának. Kegyelem ez is – kiderült: a Sátán nem a pokol ura, hanem maga is a pokol foglya-áldozata lesz! Továbbra is minden Atyánk kontrollja alatt van.
Ajánlott igeszakasz: Ezék 9, 1-11
Online Biblia
R – „De ha ti ezt mondjátok: Nem lakunk e földön, nem hallgatván az Úrnak, a ti Isteneteknek szavára, Mondván: Nem! hanem Égyiptom földére megyünk be, ahol nem látunk harcot és nem hallunk trombitaszót, és kenyeret nem éhezünk, és ott lakozunk… Akkor a fegyver, amelytől ti féltek, legott utólér benneteket Égyiptom földén, és az éhség is, amitől rettegtek, körülvesz titeket Égyiptomban, és ott haltok meg.” (Jer 42,13-14.16) Nekem már nincs helyem Egyiptomban. Nekem olyan életet szánt az Úr, amelyben sok a harc, küzdelem, s önmagamat megtagadva nélkülözést, viszontagságot is vállalnom kell az Úrért. Számomra már nincsen kitérés. Ha a harc, nehézség, lemondás elől menekülnék, a fegyver, éhség legott utolérne engem, s talán halálomat jelentené Egyiptom. Énrám pedig az élet vár, szép, harcos, férfias élet; utána pedig korona. Egyiptom a múlté. – „Amelyek hátam mögött vannak, elfelejtvén…”
E – „Mert még vajmi kevés idő, és aki eljövendő, eljő és nem késik. Az igaz pedig hitből él. És aki meghátrál, abban nem gyönyörködik a lelkem. De mi nem vagyunk meghátrálás emberei, hogy elvesszünk, hanem hitéi, hogy életet nyerjünk.” (Zsid 10,37-39) „Aki eljövendő, eljő és nem késik.” Várom Őt: hitem tartalma éppen Ő maga, s az Ő visszavárása. „Az igaz pedig – helyes ford.: az én igazam – hitből él”; ez a hit késztet a harc újból és újból való felvételére. Különben hamar rájönnék, hogy nem érdemes és hiábavaló, így azonban tudom, hogy míg vállalom a harcot, Lelkének jótetszése nyugszik rajtam. Azt is tudom, hogy nem hagy elveszni, mert azok, akik hitben járnak, az élet ajándékát nyerik el attól, Aki eljő és nem késik.
