Reméljük az itt eltöltött idő hasznos lesz számodra. Célunk, hogy oldalunk találkozási pont legyen, nem csak velünk, hanem elsősorban a megváltó Jézus Krisztussal. Azzal aki új életet szeretne neked ajándékozni.
Tartalmas időtöltést kívánunk!
Ef 4,7–16
„Míg eljutunk mindnyájan a hitnek és Isten Fia megismerésének egységére, a felnőttkorra, a Krisztus teljességét elérő nagykorúságra…” (13. v.)
A kegyelem – az, hogy hiszünk Krisztusban, hogy értjük a Biblia tanítását, hogy életünkkel is tudunk bizonyságot tenni, hogy örök életünk van… – mind ajándék. Lássuk meg: szolgálatra hívattunk el azért, hogy mások is megismerjék Isten szeretetét, amely Jézusban testesült meg. Isten munkálja ki, hogy hol, milyen módon leszünk bizonyságtevők, hogy másokat megszólíthassunk, így építve Krisztus testét, az Egyházat. Amilyen különbözőek a test részei, olyan különbözőek vagyunk mi is és a szolgálatunk is. De minden munkásnak gondoskodnia kell a maga hitbéli növekedéséről, – ami Istenhez való ragaszkodásunk –, hogy a mennyei munkában szilárdan meg tudjon állni. Mert jönnek nehéz idők, amelyek próbára teszik szolgálatunkat. Legyen az a korszellem beszüremkedése a tanításba, vagy betegségek, tragédiák, kísértések az életünkben. De minél inkább láncoljuk életünket Jézushoz, annál kevésbé fogják szolgálatunkat befolyásolni ezek a fájó körülmények. Így leszünk nagykorúak Krisztusban, hogy az Egyház szilárdan álljon!
Ajánlott igeszakasz: 1Pét 2,1–10
Ef 4,1–6
„Egy az Úr, egy a hit, egy a keresztség, egy az Istene és Atyja mindeneknek.” (5–6a. v.)
A fenti idézettel szerintem minden keresztény egyetért, pontosabban mindenki a felekezetén belül. „A többi felekezet is vallja Jézust megváltójának, de….” - mondja sok keresztyén, és ami a „de” után jön, na az az, ami elválaszt minket. Meggyőződésem, hogy minden szakadást, ami krisztus-hívők között történt, a bűn előzte meg. Mindegy, hogy a forrása pl. az egymás el nem fogadása vagy a krisztusi tanoktól való eltérés. Számomra Pál tanítása ebben a szakaszban egyértelműen az összhangra, egységre buzdít. Tudom, naivitás részemről, de micsoda bizonyságtétel lenne a nem hívő világ felé, ha egyszer csak egyházi vezetőink egymástól bocsánatot kérve megegyeznének egy közös bibliai alaptanításban, és elkezdenék felszámolni a felekezeti különbségeket! Hiszen egy a Teremtőnk, egy a Megváltónk és egy a Lélek, aki szól hozzánk. Hogy a „de” utáni szakasz ne legyen fontosabb az előtte levőnél. Addig is kezdjük gyakorolni imádságban a Lélek egységét: a párunkkal, imatársunkkal, más gyülekezeti taggal, más felekezetű hívővel, hogy Krisztusban lehessünk egyek.
Ajánlott igeszakasz: Jn 13,34–35
Online Biblia
R – „Olyan az, mint a reggeli világosság, mikor a nap feljő, mint a felhőtlen reggel; napsugártól, esőtől sarjadzik a fű a földből. Avagy nem ilyen-é az én házam Isten előtt? Mert örökkévaló szövetséget kötött velem, mindennel ellátva és állandót. Mert az én teljes idvességemet és minden kívánságomat nem sarjadoztatja-é?” (2Sám 23,4-5)
A mi házunkat olyanná tette a mi hűséges Urunk, mint a világos, felhőtlen, napsugaras reggelt. Eső esett… most már napsugár ragyog… virágok láttatnak a földön… az éneklésnek ideje eljött… tavasz van! Hálás boldogsággal magasztaljuk Őt velünk kötött örökkévaló szövetségéért. Állandó ez a szövetség, s benne mindennel ellátott minket: igazán teljes örömet találtunk Nála. Mert teljes az üdvösségünk, s az a kívánságunk, hogy mind teljesebb legyen hálaadásunk is, s mind hűségesebb együttes szolgálatunk. ‒ S ezt a kívánságot Ő sarjadoztatja!
E – „Monda azért a szőlőnek ura: Mit cselekedjem? Elküldöm az én szerelmes fiamat: talán azt, ha látják, megbecsülik.” (Lk 20,13)
A legnagyobb ítélet, amikor Isten ajkáról hangzik a tanácstalan kérdés: „mit cselekedjem?” „Mit kellett volna még tennem szőlőmmel; mit meg nem tettem vele?” (Ézs 5,4). Isten mindent megpróbált, hogy bűnömből kiragadjon: várt, tűrt, kért, intett, ítélt, s az utolsó szót is kimondta: szerelmes Fiamat talán megbecsülöd. Ezen a „talán”-on fordul meg élet vagy halál, megújulás vagy a bűnben való megkeményedés. ‒ Isten úgy „megbecsült”, hogy Fiát halálba adta értem, ezért szeretném én is „megbecsülni” Őt!