Reméljük az itt eltöltött idő hasznos lesz számodra. Célunk, hogy oldalunk találkozási pont legyen, nem csak velünk, hanem elsősorban a megváltó Jézus Krisztussal. Azzal aki új életet szeretne neked ajándékozni.
Tartalmas időtöltést kívánunk!
Zsid 12,1–11
„Szenvedjétek el a fenyítést, hiszen úgy bánik veletek Isten, mint fiaival. Hát milyen fiú az, akit nem fenyít meg az apja?” (7. v.)
Mintha egy versenypályán lennénk, ahol a „bizonyságtevőknek ... fellege vesz körül”, és ők biztatnak: „tegyünk le minden ránk nehezedő terhet és a bennünket megkörnyékező bűnt, és állhatatossággal fussuk meg az előttünk levő pályát”. Tény, hogy a sportolók komoly erőfeszítések, önmegtartóztatás, önfegyelem által kitartóan gyakorolnak a cél elérése érdekében. Ez napi szinten önként vállalt szenvedés. Ennek a párhuzamával élve: a hívő élet versenypályáján is szenvedés árán van előrehaladás. Krisztusról ezt olvassuk: „Jóllehet ő a Fiú, szenvedéseiből megtanulta az engedelmességet.” (Zsid 5,8) Számomra ez felfoghatatlan…és akkor mennyivel inkább valóságos szüksége az én bűnnel terhelt, lázadó életemnek a szenvedés által való formáltatás! Bár ösztönösen távol tartanám magamtól a szenvedést, rá kell döbbennem, hogy a fenyítéstől menekülve valójában az Atyától is menekülök… Visszatekintve: életem mélységeiben, szenvedve jött igazán a szívem mélyéről az Istenhez kiáltásom, ekkor vágytam válaszára és jelenlétére legőszintébben. Milyen jól ismer engem az én Uram!
Ajánlott igeszakasz: Ézs 53,11; Ézs 63,9; 2Kor 1,5; Zsid 2,10
Zsid 11,32–40
„Mert Isten számunkra valami különbről gondoskodott, hogy ők ne nélkülünk jussanak el a teljességre.” (40. v.)
Folytatódik a hit hőseinek felsorolása; érdekes látnunk azt, hogy míg a felsorolás első felében a hit dicsőséges megélésének lehetünk tanúi, addig a felsorolás utolsó részében a hit kínokkal, szenvedéssel hordozott valósága tárul elénk. Mégis, mintegy összefogja valamennyiük életét a belső bizonyossággal hozott döntés. Amikor emberi erejüket meghaladó helyzetekben engedelmesen ráhagyatkoztak Istenre, és láthatóvá lett a hit gyakorlati megélése. Istennel való kapcsolatuk ezáltal megtelt élettel, és megértették. Isten azért hívta el őket, hogy részei legyenek az ő hatalmas tervének. Messze nem az egyéni élet sikere a tét, hanem az ígéret beteljesedése, amire vágytak, hogy „dicsőségesebb feltámadásban legyen részük”. Készek voltak az életüket rátenni erre az ígéretre, ami az Úr Jézus halála és feltámadása által teljesedett be. Általa van üdvösség. Nem csodálatos, hogy hit által ez számunkra is megragadható, és ilyen módon az ígéret beteljesedésében részünk lehet? Istennek tetszett, hogy „ne nélkülünk jussanak el a teljességre”, hogy ott lehessünk mi is.
Ajánlott igeszakasz: 2Pét 3,9; 1Tim 2,4
Online Biblia
3
