Reméljük az itt eltöltött idő hasznos lesz számodra. Célunk, hogy oldalunk találkozási pont legyen, nem csak velünk, hanem elsősorban a megváltó Jézus Krisztussal. Azzal aki új életet szeretne neked ajándékozni.
Tartalmas időtöltést kívánunk!
Zsid 7,1–10
„Ábrahám pedig tizedet is adott neki mindenből.” (2a. v.)
A királyok leveréséből visszatérő Ábrahámot megáldja egy titokzatos pap-király, Melkisédek, Ábrahám pedig tizedet ad neki mindabból, amit szerzett. Különös történet ez, hiszen Melkisédek nem ismerte Ábrahámot, mégis megáldotta; Ábrahám sem ismerte Melkisédeket, mégis tizedet adott neki. Mi vezette Melkisédeket, hogy áldjon, és mi vezette Ábrahámot, hogy tizedet adjon? Egyikük sem a Törvény szerint járt el, sem a papi áldásban, sem a tizedadásban, hiszen még nem volt törvény adva – a Sínai-hegy még több mint fél évezredre volt ekkor! A törvény fölött, a törvényen túl lévő dolgok történtek itt: a kegyelem kiáradása és egy hálás szív találkozik Melkisédekben és Ábrahámban. A messze múltban, még a Törvény adása előtt felragyog a törvényen túl levő Isten országa, ahol nem parancsolatok által, hanem kegyelem által van üdvösség, és ahol nem a törvénynek engedelmeskedve nyílik adományra a szív, hanem örvendező hálából.
Ajánlott igeszakasz: Lk 19,1–10
Zsid 6,9–20
„Miután Ábrahám türelemmel várt, beteljesült az ígéret.” (15. v.)
Különös, hogy az ige arról ír, Ábrahám türelemmel várt Isten ígéreteinek beteljesedésére. Az Ószövetségben viszont arról olvasunk, hogy Ábrahám nem várt mindig türelemmel. Amikor éhínség volt Kánaánban, nem várt, hanem lement Egyiptomba – pedig ezt Isten nem mondta neki –, ahol a fáraó érdeklődésére megint csak nem várt, hanem húgának mondta feleségét, Sárát. És bizony a megígért örököst sem várta türelemmel Ábrahám, hanem a szintén türelmetlen Sára szavára a szolgálótól, Hágártól született meg első gyermeke. Miért mondja akkor mégis az ige Ábrahámot türelemmel várakozónak? Mert az ő hite számíttatott be neki igazságul – nem pedig a türelme! Az Újszövetségben, amikor Isten ígéretei beteljesednek Krisztusban, akkor kegyelem által megigazultnak tekintetik a bűnös, üdvözülőnek az elkárhozott – és türelmesnek a türelmetlen! A Krisztusban megjelent kegyelem mélységes titka ez. A hit útja nem tökéletes engedelmességből és türelemből, hanem sokszor küzdelemből, várakozásból és tanulásból áll.
Ajánlott igeszakasz: 1Móz 16,1–6
Online Biblia
R – „Az Izsakhár fiai közül, akik felismerék az idő alkalmatos voltát, hogy tudnák, mit kellene Izráelnek cselekednie, kétszáz főember és az ő rokonaik mind hallgatnak vala beszédjökre. A Zebulon fiai közül a harcra kimenők, minden hadiszerszámokkal felkészülve, ötvenezeren valának, készek a viadalra állhatatos szívvel.” (1Krón 12,32-33)
Mindennek rendelt ideje van, s az engedelmesség titka, hogy felismerem- e az idő alkalmatos voltát, mit kell az adott helyzetben, pillanatban cselekednem. Isten a vezetést megadja minden gyermekének, a vezetés felismerése, engedelmes megragadása a kérdés. Izsakhár fiai ebben mutattak példát. Az idő alkalmatos voltának felismeréséhez azonban szervesen kapcsolódik a viadalra állhatatos szívvel való készség. Az engedelmesség állhatatosság nélkül nagyon kétséges és vitás. Erre tanítanak Zebulon fiai. – Az elsők éberségével, s az utóbbiak állhatatosságával szeretném követni a Jó Pásztort!
E – „Én vagyok a jó pásztor; és ismerem az enyéimet, és engem is ismernek az enyéim” (Jn 10,14)
Jézus az én Pásztorom. A juh ára: a Pásztor vére. Megvásárolt és mindvégig megtartja életem fölött a tulajdonjogot. Vigyáz reám: nem szunnyad el az én Őrizőm. Szükségem szerint gondoskodik legelőről, táplálékról, s újra és újra odaterelget az élő vizek megújító, felüdítő, kimeríthetetlen Kútfejéhez. „Életét adja a juhokért” nemcsak az engesztelés tényére utal, hanem arra is, hogy a Jó Pásztor élete a juhok bővölködő életének forrása lett!
