Reméljük az itt eltöltött idő hasznos lesz számodra. Célunk, hogy oldalunk találkozási pont legyen, nem csak velünk, hanem elsősorban a megváltó Jézus Krisztussal. Azzal aki új életet szeretne neked ajándékozni.
Tartalmas időtöltést kívánunk!
Gal 1,1-5
“Kegyelem nektek és békesség Istentől, a mi Atyánktól és a mi Urunk Jézus Krisztustó” (3.v.)
A mai igeszakasz tulajdonképpen a levél fejléce. Író, címzett, üdvözlés. De ha Pál írta, akkor rengeteg lelki üzenetet találunk még ebben is. Már a bemutatkozásnál leszögezi, hogy őt nem kijelölték vagy megválasztották és nem is tanulta az apostolságot, hanem közvetlenül Jézustól kapta elhívását. Erre később is kitér. Ugye az istentiszteletekről unalomig hallott 3. versen nem siklottunk gyorsan át, mivel itt olvashatjuk a levél célját is. Ennek a levélnek legfőbb tanítása, hogy ha kegyelemből élsz, akkor békességed van és nem vagy rabságban. És ez csak Jézus Krisztus által van. A 4. versben pedig ott van az egész evangélium fél mondatba sűrítve. Minden szavát gondoljuk át! Ezek után Pál dicsőíti az Istent. Ha ilyen erős felütéssel indul a levél, ugye várjuk már a levél tartalmát is?
Ajánlott igeszakasz: Ap.Csel. 2,24. 32
“Így adta tudtodra, hogy nemcsak kenyérrel él az ember, hanem mindazzal él az ember, ami az Úr szájából származik.” (5Móz 8,3b)
Január végén gyülekezeti hétvégén voltunk, ahol az előadások alatt egy erős üzenetet kaptam. Nem csak arra kell ügyelnünk, hogy a lelkünket mivel tápláljuk, hanem arra is, hogy milyen módon. Isten igéjével ne bánjunk úgy, mint egy gyorsétteremi kajával! Szánjuk rá az időt, mint egy étteremben. Üljünk le nyugodtan, mint egy terített asztalhoz. Nézzük meg igeszakaszunk szövegkörnyezetét, vagy hogy ki, milyen helyzetben írta. Vegyük szánkba, olvassuk el, akár hangosan. Rágódjunk rajta, próbáljuk megtalálni az ige célját, az összefüggéseket, és a legfontosabbat, hogy személyesen nekünk mit üzen. Ha ez megvan, akkor engedjük, hogy eljusson a szívünkig, elménkig, cselekedeteinkig. Próbáljuk megjegyezni, nehogy a gonosz elragadja tőlünk. Igen tudom, sokan nem tehetik meg, hogy mindennap étteremben vacsorázzanak, de ha mindig kutyafuttában vesszük a táplálékot, előbb-utóbb odalesz az egészségünk.
Nagy Zsolt Zoltán
Zsolt 138
“Leborulok szent templomodban, és magasztalom nevedet hűséges szeretettedért,” (2. v.)
Ez egy gyönyörű hálaadó imádság Dávidtól. Figyeljük meg a zsoltár ívét. Magasztalással és énekkel kezdi még (idegen) istenekkel szemben is. Akkoriban Izrael népét körülvevő népeknek jól elkülöníthető isteneik voltak. Manapság nehezebb meglátnunk milyen bálványok akarják megakadályozni istenhez való közeledésünket. Majd hálát ad meghallgatásért, amit az Úr tett az életében. A következő egy jövőre utaló prófécia, mert még nem jött el az az idő, hogy minden térd meghajoljon Isten színe előtt, de emlékeztet, hogy imában gondoljunk világi és egyházi elöljáróinkra is. A 6. verstől mintha az imádkozó ember, - aki mostanra lélekben közel került az Úrhoz - leírja milyennek is látja Istent és mennyi segítséget kap tőle. (Nekem a) „messziről megismeri a fennhéjázót” azt fejezi ki, hogy Isten ismeri még a tőle távol levőket is. És végül egy kérés, hogy ne hagyjon el minket, bár sokszor megérdemelnénk. Próbáljuk mi is így átgondolni, felépíteni imádságainkat!
Ajánlott igeszakasz: Zsolt 68,32-33; Ézs 2,3; Mal 1,11; Jel 21,24
Online Biblia
R – „És így szólsz ama napon: Hálákat adok néked, oh Uram! mert jóllehet haragudtál reám, de elfordult haragod, és megvígasztaltál engemet!” (Ézs 12,1) Izráel megváltatásának napja, az Ézsaiás 11, a Messiás dicsőséges eljövetelekor teljesedik be. Akkor tudja meg Izráel, akkor ad boldogan hálát érte, hogy: „…elfordult rólam haragod és megvigasztaltál engem”. Én ezt már most tudhatom, s nagyon-nagyon hálás lehetek azért az érthetetlen csodáért, hogy nem haragszik rám Isten. – Sőt, nemcsak haragja fordult el rólam, hanem szerelme teljessége fordult felém Megváltómban.
E – „Annakokáért ha feltámadtatok a Krisztussal, az odafelvalókat keressétek, ahol a Krisztus van, az Istennek jobbján ülvén. Az odafelvalókkal törődjetek, nem a földiekkel.” (Kol 3,1-2) Azzal törődöm, ami szívemet foglalkoztatja. Szívemet pedig a feltámadott Krisztus, aki élő reménységre szült újjá, foglyaként vitte magával. Testem hajlandó volna újra és újra levonni a porba, sárba, hogy a földiekkel törődjék: érzéki örömöket kínáló lehetőségekkel, anyagiakkal, tervekkel, álmokkal, mégis a Mennyben van az én legfőbb kincsem: Krisztus. – Az odafelvalókkal törődöm: az idelentvalók dolgában ráadásként igazít el és ad teljes megoldást az én Uram.
