Reméljük az itt eltöltött idő hasznos lesz számodra. Célunk, hogy oldalunk találkozási pont legyen, nem csak velünk, hanem elsősorban a megváltó Jézus Krisztussal. Azzal aki új életet szeretne neked ajándékozni.
Tartalmas időtöltést kívánunk!
Préd 4,1-12
“Láttam azt is, hogy milyen sok elnyomás történik a nap alatt. Láttam az elnyomottak könnyeit, akiknek nincs vigasztalójuk. Elnyomóik erőszakosan bánnak velük, és nincs vigasztalójuk.”(1.v.)
Elnyomás. Mi minden juthat eszünkbe erről a szóról? Katonai puccs? Politikai hatalomgyakorlás? Diktatórikus állam? Ezek mind jogosan vetődnek fel bennünk, de félek, van ettől egy sokkal köznapibb előfordulása is, méghozzá mindennapi, sőt legszorosabb kapcsolatainkon belül. Hány házastárs uralkodik a párján, vagy szülő a gyermeken, de mennyi felettes félemlíti meg folyamatosan beosztottjait? Más dolog a határozottság, és más az akaratom ráerőltetése egy másik emberre, úgy, hogy őt döntési szabadságától megfosztom, esetleg félelemben is tartom. És ami talán a legmegdöbbentőbb: egy bájos arc maszkja mögött is megbújhat egy börtönőr személye. Ezért talán nem hiábavaló, hogy önvizsgálatot tartsunk: nem éppen én vagyok-e az, aki börtönbe zárta a másikat? Az elnyomottaknak viszont itt lesz a biztatás Jézustól: „én pedig kérni fogom az Atyát, és másik Pártfogót ad nektek, hogy veletek legyen mindörökké.” (Jn 14,16)
Ajánlott igeszakasz: Zsolt 91,15
„A földrengés után tűz támadt; de az Úr nem volt ott a tűzben. A tűz után halk és szelíd hang hallatszott.” (1 Kir 19,12)
Az utóbbi időben életemnek egyes szakaszaira visszanézve utólag jövök rá, hogy fontosabb, de akár jelentéktelennek tűnő dolgokban is hogy vitt Isten és irányította a lépéseimet, tetteimet, gondolkodásomat. Teljesen észrevétlenül. A lakásvásárlásomnál, amit „véletlenül” láttam meg, egyes bútordarabok beszerzésében, amelyek pontosan befértek arra a helyre, ahol szükség volt rájuk; annak a békességnek a megtapasztalásában egy szorító helyzetben, amikor az aggodalom az emberileg elvárható reakció; vagy épp a munkahelyválasztásomban. Mind olyan események, amelyek már a megélésükkor is hálaadásra indítottak, de utólag nem kevesebbnek látom, mint Isten tetten érhető jelenlétének. Nem nagy zaj és fény kíséretében, nem is valamiféle misztikus formában, hanem csendesen, egyszerűen, szeretettel.
Kovács Andrea
Zsolt 68,25-36
„Hirdessétek Isten hatalmát, fenségét Izráelen, erejét a fellegekben!”(35.v)
Hirdetések. Nem tudom, ki hogy van vele, én már a szótól is rosszul vagyok, hiszen elárasztanak minket minden síkon. Mégis ennek okán számtalanszor jutott már az eszembe, hogy milyen jó lenne az egyháznak, a gyülekezetünknek valamiféle feltűnő reklám, ami sokakat vonzana. Majd rá kellett jönnöm, hogy valójában sok helyen van Istennek „reklámfelülete”: maguk a keresztények. Rögtön el is gondolkodtatott, hogy én magam milyen képet mutatok Istenről a kapcsolataimon keresztül, a munkahelyemen való megnyilvánulásaimban, az idő- és pénzfelhasználásomban, a terhelt időszakok megélésében. Hogy tudok-e türelmes és megbocsátó lenni, hogy felvállalom-e szavak szintjén is, hogy Hozzá tartozom? Mindannyiunknak javaslom ezeket a kérdéseket átgondolásra időről időre. És ha a válaszokkal nem volnánk teljesen elégedettek, ne kifelé kezdjünk el mást mutatni, hanem menjünk be a belső szobánkba, és engedjük, hogy Isten maga végezze el a szükséges változtatásokat. Így keltsünk vágyakozást a Vele való életre!
Ajánlott igeszakasz: Mt 5,16
Online Biblia
R – „Én Sáronnak rózsája vagyok, és a völgyek lilioma. Mint a liliom a tövisek közt, olyan az én mátkám a leányok közt. Mint az almafa az erdőnek fái közt, olyan az én szerelmesem az ifjak közt. Az ő árnyékában felette igen kívánok ülni; és az ő gyümölcse gyönyörűséges az én ínyemnek.” (Énekek 2,1-3) Mint hitben a Bárány menyasszonya, én is elmondhatom: Megváltóm szemében Sáron rózsája és a völgyek lilioma vagyok. Értelmem számára teljességgel felfoghatatlan az Ő sóvárgása, mellyel szeret, és viszont szerelmemet várja: csak a szívem remeg bele. Igen, nagyon boldoggá tesz a Jézus szerelme! Ujjongás tör ki belőlem, amikor ebben a pillanatban is rágondolok. A világ tüzében megperzselődött életem hűsítő árnyékot talált Nála, s szíve véréből nevekedett drága gyümölccsel táplálja lelkem már itt alant az örök életre.
E – „De ha kiontatom is italáldozatként a ti hitetek áldozatánál és papiszolgálatánál, mégis örülök, és együtt örülök mindnyájatokkal.” (Fil 2,17) Az italáldozat csupán kiegészítő jellegű a hálaáldozatul vitt étel-, égő- vagy véresáldozat mellett. Az én „áldozatom”, szolgálatom is hangsúlytalan, mellékes: nem lophatom meg velük az Úr dicsőségét. A hívő élet tartalma: mások hitének szolgálata. A papi szolgálat kettős: közbenjáró és áldozó. Az első az imádkozásra, a második életem, erőm, mindenem halálba adására utal. Az italáldozat elfolyik az oltáron. – A szolgálatra életemnek kell rámennie!
