Reméljük az itt eltöltött idő hasznos lesz számodra. Célunk, hogy oldalunk találkozási pont legyen, nem csak velünk, hanem elsősorban a megváltó Jézus Krisztussal. Azzal aki új életet szeretne neked ajándékozni.
Tartalmas időtöltést kívánunk!
5Móz 17,14–20
„Tartsa azt magánál, és olvassa azt egész életében, hogy megtanulja félni az Urat, az ő Istenét, s hogy megtartsa ennek a törvénynek minden igéjét, és teljesítse mindezeket a rendelkezéseket.” (19. v.)
Az Úr tudja előre, hogy majd királyt akar a népe, ezért már előre rendelkezik róla! A legfontosabb, hogy állandóan az ige közelében legyen, olvassa azt, és félje az Urat, hogy megtartsa a törvény szavát! Lehet, hogy te nem vagy király, de ezek az intések neked is jó tanácsok! Legyen veled a Bibliád, olvasd minden nap, és tartsd meg, amit abban az Úr mond neked! Rendkívül fontos Isten közelében lenni! Ez úgy lehet, ha napi rendszerességgel olvasod a Bibliádat, elmélkedsz azon és imádkozol. Ez az élő kapcsolat Istennel felbecsülhetetlen érték és óriási erőforrás! Ő vágyik a veled való közösségre, várja, hogy megszólítsd! Olvass róla és tőle, és légy vele közösségben! Milyen gyakran teszed ezt? Mennyire rutinszerű az imádkozás és a csendesség? Hol van a szíved, amikor az imát mondod? Mi a fókusz? Te? Vagy Isten? Szemléld, csodáld és magasztald Őt! Az Atya Egyetlenegyét adta oda érted, hogy te élhess! Jézusban bűnbocsánatot kaphatsz bűneidre! Ő el tudja venni a haragot és a kétséget a szívedből! Minden gondodat és bajodat tudja, és idejében kezeli! Add át neki! És csodáld Őt!
Ajánlott igeszakasz: Zsolt 51.
5Móz 16,18–20
„Állíts törzsenként bírákat és elöljárókat minden lakóhelyeden, amelyet Istened, az Úr ad neked, és ezek ítéljék a népet igaz ítélettel! ... Az igazságra és csakis az igazságra törekedj, hogy életben maradj, és megtarthasd birtokodban azt a földet, amelyet Istened, az Úr ad neked.” (18., 20. v.)
Az Úr rendelkezik a gyakorlati élethez szükséges tisztségekről, hogy minél nagyobb békében éljen a népe! Rendkívül fontos az igazság, annak a védelme és megőrzése! Ő tudja, hogy minden embernek nagy az igazság utáni vágya. Tudható, hogy a korrupt és igazságtalan vezetés csak romlásba és viszályba viszi az országot. Urunk felszólít, hogy törekedj az igazságra! Mindezt „kicsiben” a saját életedben, közvetlen kapcsolataidban kell először gyakorolnod! Ne a saját elképzeléseidet lásd valósnak, hanem törekedj az igazság megtalálására! Emberileg nem mindig fog sikerülni! (Vitás feleknél olyan kibogozhatatlan eseteket láthatok munkám során, hogy nem tudom megmondani, kinek van igaza, pedig én igyekszem objektív lenni.) Akkor mégis mit tegyünk? Meg kell arról bizonyosodnod, hogy neked nincs igazad, és lehet, hogy a másiknak sincs! Az egyedüli, akinek mindig igaza van: Jézus! Ő mondta magáról: „Én vagyok az út, az IGAZSÁG és az élet.” (Jn 14,6) Jézus maga az Igazság! Adj neki teret, adj neki igazat, hisz Ő az Igazság. Így a helyükre kerülnek a vitás felek és ügyek!
Ajánlott igeszakasz: Zsolt 26,1–3
Online Biblia
R – „Számlálj azután hét szombat-esztendőt, hétszer hét esztendőt, úgy hogy a hét szombat-esztendőnek ideje negyvenkilenc esztendő legyen: Akkor fúvasd végig a riadó kürtöt a hetedik hónapban, a hónap tizedikén, az engesztelés napján fúvasd végig a kürtöt a ti egész földeteken. És szenteljétek meg az ötvenedik esztendőt, és hirdessetek szabadságot a földön, annak minden lakójának; kürtölésnek esztendeje legyen ez néktek, és kapja vissza ki-ki az ő birtokát, és térjen vissza ki-ki az ő nemzetségéhez.” (3Móz 25,8-10)
A kürtölés éve annak kifejezésre juttatása, hogy Isten védi a gyöngét, elesettet, bűnöst. A nyomorultak számára valóban az Úr jókedvének kedves esztendejét jelentette. Van jóvátétel, újrakezdés, van bocsánat: nem tékozolhatott el mindent a hálátlan fiú, mert atyja visszaszolgáltatja az eltékozolt örökséget. A rabszolga számára pedig a felszabadulást jelentette a kürtszó felharsanása. A rabszolgában sem lehetett esengőbb várakozás, mint bennem, régi bűneimből való szabadulás után. ‒ Nagyon sokat tékozoltam, vajon az Úr jókedve, kegyelme mindent visszaad még nékem?
E – „És mikor láttuk, hogy jövevény voltál, és befogadtunk volna? vagy mezítelen voltál, és felruháztunk volna? Mikor láttuk, hogy beteg vagy fogoly voltál, és hozzád mentünk volna?... Akkor ezek is felelnek majd néki, mondván: Uram, mikor láttuk, hogy éheztél, vagy szomjúhoztál, vagy hogy jövevény, vagy mezítelen, vagy beteg, vagy fogoly voltál, és nem szolgáltunk volna néked?” (Mt 25,38-39.44)
Valamiben hasonlítanak az áldottak és átkozottak szavai, melyekkel az Úr kegyelmes, ill. büntető ítéletére reagálnak: olyan gyümölcsök termettek mindkét fajta életben, melyekről ők maguk nem is tudtak. Az igazán áldott élet nem erőlködés, ügyeskedés gyümölcse, hanem az Úrral való közösség, kapcsolat spontán megnyilatkozása. És a tragikus következményű bűnök ítéletében az lesz a fájó, hogy nem is tudták elkövetőik, hogy milyen súlyos a bűnük.
