Reméljük az itt eltöltött idő hasznos lesz számodra. Célunk, hogy oldalunk találkozási pont legyen, nem csak velünk, hanem elsősorban a megváltó Jézus Krisztussal. Azzal aki új életet szeretne neked ajándékozni.
Tartalmas időtöltést kívánunk!
Zsid 2,1–10
„Most ugyan még nem látjuk, hogy minden az uralma alatt áll.” (8b. v.)
Amikor egy gyár vagy más intézmény igazgatója, vezetője elutazik, meghagyja, hogy hol van, mi várható, mit tegyenek a beosztottak. Biztos, hogy megmondja azt is, hogyan érhetik el telefonon, interneten, ha bármilyen váratlan esemény történne. Láthatóan nincs ott, de mégis minden a rendelkezései szerint történik. Krisztus sincs itt szemmel láthatóan. Mégis minden egyéni élet történése, de közösségi-, országos-, akár világesemény az ő hatalmi területén belül van. Még a nagy állami vezetők, akár diktátorok is, csak azt tehetik, amit megenged nekik. A zsidó nép történetéből is tudhatjuk, hogy a támadások, fogságok, de a szabadulás is a babiloni, méd és perzsa uralkodók által történtek, akiket Isten irányított (Jer 27,6; Ézs 44,28). Ő adjon nekünk békességet, reménységet, hogy ma sem történhet velem, a családommal, gyülekezetemmel, népemmel semmi, amit a Királyok Királya ne tudna. Akkor is, ha teher, Ő segít a hordozásban!
Ajánlott igeszakasz: Mt 28,18.20; Jel 19,11–16
Zsid 1,5–14
„Az angyalok közül kinek mondta valaha: Ülj az én jobbomra, amíg ellenségeidet lábad zsámolyává teszem?” (13. v.)
Az unokáim versengenek, hogy mellém ülhessenek, mert szeretem őket, ők is szeretnek engem. Sokkal különb hely a mennyei Felség, az Atya jobbja. Aki oda ülhet, azt szereti az Atya, ő is szereti az Atyát. Tudjuk, hogy a Fiú, a Krisztus. Így olvashatjuk: „Én megdicsőítettelek téged a földön azzal, hogy elvégeztem azt a munkát, amelyet rám bíztál, hogy elvégezzem: és most te dicsőíts meg, Atyám, önmagadnál azzal a dicsőséggel, amely már akkor az enyém volt tenálad, mielőtt még a világ lett.” (Jn 17,4–5) A mai részben ugyanazt a próféciát olvashatjuk (Zsolt 110,1), amit Jézus is idéz, amikor az írástudókat kérdezi (Lk 20,42–43). Nem akarták megérteni, hogy Dávid azért szólítja Urának Krisztust, mert Ő Isten emberi testben. Nekünk, akik hiszünk Krisztusban, és egység van köztünk, van egy csodálatos ígéretünk: „úgy szeretted őket, ahogyan engem szerettél. Atyám, azt akarom, hogy akiket nekem adtál, azok is ott legyenek velem, ahol én vagyok, hogy lássák az én dicsőségemet...” (Jn 17,23a–24)
Ajánlott igeszakasz: Jn 3,35; 14,2–3; Róm 8,34; 1Pt 3,22
Online Biblia
6